Hogyan közlekedj a belső sávban?

Az autózás nem veszélytelen üzem, nagyon sok mindenre kell egyszerre figyelni, hogy mindannyian biztonságban odaérjünk A-ból B-be. Figyelnünk kell az útra, az időjárási körülményekre és a többi autósra is. Ez utóbbi minden a közlekedésben töltött másodpercre igaz, azonban van egy olyan helyzet, amikor talán még hatványozottabban. Ez pedig nem más, mint a belső sáv.

Ha autózol, bizonyára már sejted, hogy miről is lesz most szó.

Valószínűleg már te is találkoztál azzal, hogy valaki a világ összes kincséért sem menne ki a belső sávból, mert neki joga van ott lenni. Azonban a belső sáv a dinamikus haladás érdekében van fent tartva, és ha valaki ott sokkal lassabban megy, az ugyanolyan balesetveszélyes, mintha őrült módjára száguldozna.

De lássuk, hogyan is közlekedjünk a belső sávban?

Mit mond a KRESZ?

A KRESZ kimondja, hogy jobbra tartási kötelezettség van, ami azt jelenti, hogy a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten jobbra tartva kell haladni.

A gyakorlatban ez egyenlő azzal, hogy a külső sávban kell mennünk.

Tehát a külső sávban mész, ha pedig előznöd kell, behúzódsz a belső sávba, majd utána vissza a külsőbe és ott mész tovább.

Mivel előzni tilos jobb oldalról, kifejezetten veszélyes, ha valaki a belső sávban lassabb tempóval közlekedik, amivel feltartja a többi, gyorsabban haladó autóst. A belső sáv kifejezetten a haladásra van kitalálva, amit elsősorban csak akkor veszünk igénybe, ha előzni szeretnénk. Kedvtelésből 1-2 órát ott nem autókázhatunk.

Az autópályán

Az autópályán nagyon egyszerű a helyzet: minden esetben a külső sávban kell haladni. Még akkor is, ha az út esetleg 3 sávos. Itt nem kell túl sokat agyalni azon, hogy vajon ezt hogyan is értették a szabályalkotók. A szabály betartására táblák hívják fel a figyelmünket, tehát még megfeledkezni sem tudunk erről. Mondjuk erről tábla hiányában sem tudnánk, mert az autósok emlékeztetik erre egymást.

Miért is van ez így? Szerencsére ez sem túl bonyolult. A sztráda lényege a gyors és zökkenőmentes közlekedés, aminek érdekében fenntartanak egy sávot, ahol a gyorsabban haladó járművek előzni tudnak. Abban az esetben, ha mindenki szabályosan közlekedik, nincs probléma: normál haladásra használjuk a külső, míg előzésre a belső sávot.

A gond ott kezdődik, ha valaki nem veszi figyelembe, hogy van olyan, aki gyorsabb nála.

Ha egy autós nem húzódik vissza a külső sávba, és ezzel feltartja a forgalmat, torlódás alakulhat ki a pályán, ami nagyon balesetveszélyes. Éppen ezért, a belső sávot csak előzésre használd, és minden esetben térj vissza a külső sávba.

Ne feledd: a külső sáv nem ciki, a belső sáv pedig nem egy kiharcolt jog.

Akkor is húzódj vissza a gyorsabb autó elől, ha esetleg több autót szerettél volna megelőzni és akkor is, ha már te is a megengedett maximum sebességgel – ez az autópályán 130 km/h – haladsz. Más gyorshajtásával neked nem kell foglalkoznod és nem neked kell a KRESZ-t betartatnod a többi autóssal.

Mi a helyzet a városban?

Míg az autópályán egyértelmű a helyzet, a városban már egy kicsit árnyaltabb.

Ott ugyanis megengedett a belső sávban való közlekedés feltéve, ha ezzel más, gyorsabban haladó autóst nem akadályozunk. Ettől függetlenül a városban is érdemes figyelni, és jobbra tartva közlekedni, persze csak akkor, ha nincs dugó, mert az ide-oda cikázásnak nincs értelme és veszélyes is.

Fontos, hogy a szabályok betartásával és a megfelelő viselkedéssel javulhat a közlekedési morál, de sajnos nem árt felkészülni a legrosszabbra sem, hiszen az utakon bármikor alakulhat ki kisebb koccanás, baleset. Éppen ezért mindig úgy kössünk biztosítást, hogy az a lehető legszélesebb körű segítséget nyújtsa, ha szükségünk van rá.