Az utóbbi években egyre többször kerül reflektorfénybe a nyugdíjrendszer és annak esetleges hátulütői.
Sokan kongatják a vészharangot, miszerint a jelenlegi nyugdíjrendszer mostani formájában nem fenntartható a végtelenségig.
Egyre többen hívják fel a figyelmünket arra, hogy mekkora a saját felelősségünk abban, hogy a nyugdíjas éveink valóban a boldog és felhőtlen, jól megérdemelt pihenésről szóljanak.
De miért is van ez pontosan? Mit kell egyáltalán tudni a nyugdíjról? Ebben az írásban a legfontosabb tudnivalókat szedtem össze.
A nyugdíj
Az egyik legfontosabb, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíjra.
A nyugdíj tehát egy olyan járadék, amit az arra jogosultak alanyi jogon kapnak, nem rászorultsági alapon. Jogosultságot jelent az, ha valaki betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy nők esetében az, ha rendelkeznek 40 év munkaviszonnyal.
A nyugdíj mértékét az úgynevezett szolgálati idő határozza meg, azaz az az időszak, amely alatt valaki nyugdíjjárulékot fizetett, valamint az ezen idő alatt bejelentett jövedelem nagysága. Ebből következik, hogy aki többet dolgozott és magasabb volt a jövedelme, magasabb nyugdíjra számíthat.
Gyakori tévhit még most is, hogy a nyugdíj mértékének meghatározásakor csak a nyugdíjba vonulás előtti utolsó 5 év jövedelmét veszik figyelembe. Ez azonban nem így van, mert figyelembe veszik az egész életünkben megszerzett szolgálati időt és az 1988 óta keresett összes jövedelmünket.
A jelenlegi nyugdíjrendszer kockázata
Magyarországon 1998 óta 3 pillérű nyugdíjrendszer van: állami nyugdíj, magánnyugdíjpénztár és öngondoskodás. A kockázat nem ebben a 3 pillérben van, hanem abban, hogy az állami nyugdíj úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapján működik. Egy ilyen rendszerben mindig az aktív munkavállalók által megfizetett járulékokból finanszírozzak a nyugdíjra jogosultak nyugdíját.
És a problémát pont ez jelenti. Közismert, hogy Európa sok államához hasonlóan Magyarországon is elöregedik a társadalom. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjra jogosultak száma egyre nő, míg az aktív lakosság száma egyre csökken. Ebből következik az, hogy az egyre több nyugdíjast, egyre kevesebb járulékfizetőnek kell eltartania.
Több oka van annak, hogy ez így alakult. Egyrészt a fejlett országokban az életkörülmények javulásának és az orvostudománynak köszönhetően évtizedek óta nő a várható élettartam. Ennek következményeként egyértelmű, hogy a nyugdíjas korú lakosság száma is nő. Azonban sajnos most már az is évtizedes tendencia, hogy egyre később és egyre kevesebb gyereket vállalnak a fiatalok, aminek eredményeként az aktív korú lakosság száma folyamatosan csökken. Ez pedig egyenlő azzal, hogy egyre kevesebb pénz folyik majd be a közösbe, és azt egyre többfelé kell osztani.
Mi jelenthet megoldást?
Egyre világosabb, hogy szükségessé válik az állami nyugdíj kiegészítése, amelyet leginkább az öngondoskodás útján tudunk megtenni. Erre a legjobb megoldást a nyugdíjbiztosítás jelentheti. A nyugdíjbiztosítás az életbiztosítások egy speciális formája, melyet megtakarítási céllal kötünk.
Az életbiztosítással szemben itt nagyon pontosan tudjuk a lejárat dátumát: amikor nyugdíjba vonulunk. Érdemes minél fiatalabb kortól félrerakni a nyugdíjas évekre, hiszen az öngondoskodást nem lehet elég korán kezdeni.
Recent Comments