A koronavírus mindennapjainkat is meghatározza

Mindennapjainkat meghatározza a koronavírus és az ellene folytatott küzdelem, ezért mi sem mehetünk el mellette szó nélkül. Lassan egy éve ebben élünk, kezdjük megszokni, hogy minden ettől függ. De vajon mi ez egyáltalán, milyen tünetei vannak, hogyan előzhető meg és hogyan söpört végig a világon? Mai írásunkból kiderül.

A koronavírus története

A koronavírus az úgynevezett RNS-vírusok csoportjába tartozik. Az RNS-vírusok olyan vírusok, melyeknek fehérjeburka nem DNS-t, hanem RNS-t, azaz ribonukleinsavat vesz körül. Ez tartalmazz a vírus örökítőanyagát, amely segítségével képes szaporodni. Ilyen RNS-vírus a koronavírus, az influenza, de a HIV és a Hepatitis-C vírus is.

Az első koronavírust még az 1960-as években azonosították egy csirkében, majd ezt követően náthás megbetegedés tüneteiben szenvedő embereken is. Nevét mikroszkopikus képéről kapta: mikroszkóp alatt ugyanis a vírusok szürke foltként jelennek meg, melyekből a napkoronára emlékeztető képződmények nőnek ki. Ezért 1964-ben June Almeida skót tudós, aki a vírust kutatta, koronavírusnak nevezte el, és hivatalosan is ez lett a neve.

Gyakori kézmosással megelőzhetjük a fertőzést

A koronavírus – a mostanival együtt – eddig 3 világjárványért felelős: SARS-CoV, MERS-CoV és SARS-CoV-2. A SARS-CoV, azaz a súlyos akut légzőszervi szindróma 2003 körül fertőzött. Kínából indult ki, és nyolcezren fertőződtek meg a felsőlégúti panaszokat, súlyosabb esetben tüdőgyulladást okozó vírussal. A halálozási ráta 10% körüli volt. A MERS-CoV, vagyis közel-keleti légúti koronavírus Szaúd-Arábiából terjedt el 2012-ben szintén légúti és gyomor-bélrendszeri panaszokat okozva.

A COVID-19 kronológiája

A SARS-CoV-2 2019. decemberében ütötte fel a fejét a kínai Vuhanban. Elődje a denevérből kimutatható, az azonban még most sem tisztázott, hogyan került és alakult át az állatokat megfertőző koronavírus az emberre. A hivatalos adatok szerint ez első beteg egy 55 éves ember volt, aki 2019. november 17-én kapta el az új koronavírust.

2020. januárjában már világos volt, hogy a vírus emberről emberre is terjed, és nagyon gyorsan fertőz. Olyannyira gyorsan, hogy 2020. március 11-én a WHO bejelentette, hogy az új koronavírus világjárványt okozott. Ekkor Kína után a második legsúlyosabb helyzet Olaszországban volt, azonban áprilisra elmondható, hogy a világ minden pontján megjelent a vírus. Május végére a pandémia első szakasza nagyjából mindenhol lecsengett, azonban ősztől a második szakaszban a vírus visszatért, és még gyorsabban fertőz.

A koronavírus tünetei

A koronavírus egyénenként különböző tüneteket produkál. A legtöbb esetben enyhe lefolyású, de a legsúlyosabb esetekben kórházi kezelés is szükségessé válik. A leggyakoribb tünet a nagyon magas láz, erős, száraz köhögés, gyengeség, fáradtság és az általános rossz közérzet. Igen gyakran előfordul torok – és fejfájás, hasmenés, bőrkiütés, valamint az ízlelés és a szaglás átmeneti elvesztése. A legsúlyosabb esetekben pedig légzési nehézség lép fel, amely azonnali kórházi kezelést igényel.

A koronavírus megelőzésében szerepe van a távolságtartásnak is

Lehetséges gyógymódok

A koronavírus ellen jelenleg sem vakcina, sem gyógyszer nem áll rendelkezésre. Enyhe tünetek esetén a nátha és az influenza ellen bevetett házi praktikák a koronavírus esetén is alkalmazhatók. Pihenjünk sokat, igyunk sok folyadékot, csillapítsuk a lázat. Súlyosabb esetekben pedig azonnal orvoshoz kell fordulni.

Hogyan előzhetjük meg?

A mostani helyzetben a cél az, hogy lehetőleg minél kevesebben fertőződjenek meg, ennek érdekében az előírt óvintézkedéseket mindannyiunknak be kell tartani. Viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, kerüljük a tömeget, gyakran mossunk kezet, és amennyiben rosszul érezzük magunkat, belázasodunk, maradjunk otthon és kérjünk orvosi segítséget.

A koronavírus elleni védekezés a gyakori kézmosás és a maszk
error: A tartalom a honlap tulajdonosának szellemi terméke!