A nyugdíjas éveinket mind úgy képzeljük, hogy végre semmi dolgunk nem lesz, és élvezhetjük a jól megérdemelt pihenést. Úgy gondoljuk, több évtizedet ledolgoztunk, fizettük az adókat, járulékokat, ezért joggal várjuk el, hogy most már az állam gondoskodjon rólunk.

Sajnos a valóság azonban ennél ridegebb.

A jelenlegi nyugdíjrendszer tarthatatlansága miatt nem számíthatunk ilyen idillikus jövőre. De akkor vajon mire számíthatunk, és mit tehetünk annak érdekében, hogy a nyugdíjas éveink valóban a pihenésről szóljanak? Mai cikkünkből kiderül!

Az állami nyugdíjból meg tudok majd élni?

Sajnos a kérdés egyáltalán nem ez, mert nagyjából sejtjük, hogy nem. A kérdés sokkal inkább ott kezdődik, hogy egyáltalán lesz-e állami nyugdíj, amikor a mostani húszas-harmincas korosztály eléri a nyugdíj korhatárt. Magyarországon ugyanis felosztó-kirovó elvű, ami azt jelenti, hogy a mindenkori aktív, dolgozói réteg által befizetett adókból és járulékokból fizeti az állam a nyugdíjasok járandóságát.

A baj ezzel csupán az, hogy hazánkban is évek óta megfigyelhető az a nyugat-európai társadalmakra is jellemző társadalmi és demográfiai tendencia, miszerint egyre kevesebb gyermek születik, ellenben a várható élettartam növekszik, aminek eredményeként a társadalom elöregszik. Ez egyben azt is jelenti, hogy fokozatosan csökken az aktív társadalmi réteget adók létszáma, azaz egyre kevesebb embernek kellene eltartania egyre többet.

Ezt pedig hosszabb távon csak kétféle módon tudja kompenzálni az állam: csökkenti a nyugdíjakat, és emeli a nyugdíjkorhatárt. Mindkét esetben ugyanazt az eredményt kapjuk: mi már nem igazán számíthatunk állami nyugdíjra.

Kevesebb lesz a kiadásom

Kár abban az illúzióban ringatni saját magunkat, hogy ez nem gond, hiszen szinte semmire sem kell nyugdíjasként költenünk. A gyerekek már kirepültek, nem kell eljárnunk dolgozni, így nem kell annyit költenünk ruhára, közlekedésre, és úgy összességében a mindennapokra. Ez azonban korántsem igaz.

A kiadásaink nem csökkennek drasztikusan, sokkal inkább átalakulnak. Nagy valószínűséggel – különösen a nyugdíjas éveink elején – támogatnunk kell még a gyerekeinket, sőt, akár az unokáinkat, illetve felmerülnek olyan költségek is, melyek korábban nem. Egyre többet kell az egészségünkre fordítanunk, és sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy a gyerekek nem tudják gondozni a szüleiket, ezért szükség esetén gondolnunk kell idősgondozásra, és akár idősek otthonára is. Ez mind igen komoly kiadást jelent, amit egy csekély mértékű állami nyugdíjból aligha tudunk finanszírozni.

Mit tehetek, hogy mégis legyen nyugdíjam?

Jelen helyzetben az öngondoskodás az egyetlen olyan út, ami járható a nyugdíjjal kapcsolatban. Az öngondoskodást azonban nem elég akkor elkezdenünk, amikor a nyugdíj kérdése aktuálissá válik. Sokkal hamarabb kell vele foglalkoznunk, hiszen minél hamarabb félreteszünk a nyugdíjas éveinkre, annál kisebb havi kiadást jelent az a számunkra fiatal éveinkben.

Éppen ezért érdemes már a legelső fizetésünkből elindítani egy önkéntes nyugdíjpénztárat, vagy egy nyugdíjbiztosítást, amelynek célja pontosan az, hogy nyugdíjas korunkra megteremtsük azt az anyagi biztonságot, amely szükséges ahhoz, hogy a nyugdíj ténylegese a pihenésről szóljon.

error: A tartalom a honlap tulajdonosának szellemi terméke!